A Traunseewoche.  

              

Reggel 10 körül érkeztünk meg a hajnali indulást követően. A rendezést illetően ne legyenek illúzióink, mert eléggé házi. Semmilyen kérdésünkre adott válasz nem felelt meg a valóságnak. A zászló jelzések össze vissza. Tehát a nagy káosz, ahogy ezt már megszokhattuk. Egy szint alatt nem zavaró, de amikor ezen múlik egy helyezés, akkor kezd nagyon kellemetlen lenni.

Zsüri

A tapasztalat hatására már nem álltunk ki az autóval, sőt az utánfutót is egy daru közeli helyre állítottuk. Gyorsan betűztük az árbócot, hogy daruzható egyen a hajó. Bedaruztunk és beálltunk egy bójás helyre. Bedobáltuk a hajóba a felszereléseket és elvonultunk pihenni. A matrac tárolónak nevezett közösségi szállást szoktuk kérni, mert szálloda és lakóautó nélkülieknek ez van :-))))).

kikötő

A nevezés mellettünk zajlott, így a zajokra nem figyeltünk. Én arra riadtam fel, hogy az Osztrák szövetség elnöke áll az ajtóban és akar valamit. A 10 éves vitorláit akarta megmutatni, amire már nem lenne szüksége és némi ellenszolgáltatásért cserébe megvállna tőle. Még segített is a vitorlákat az autó mellé cipelni és felhalmozni. Ezek után gondoltam, hogy nem sietek visszafeküdni, összerakom a hajócskát. Befűztem a grószt, felsekliztem az él állításokat és a spiboom gumit majd befűztem a genoa shottot, de csak az egyik oldalon fért oda a kezem, mert a másik oldalon hevert a grósz és hiába próbáltam a kezem nem fordult abba az irányba, amerre kellett volna. Gondoltam ennyivel előrébb vagyunk és visszamentem pihenni. Nem is gondoltam, hogy ennyire fáradt vagyok, de aludtam megint egyet. A kiírás szerint 10:30-tól vártuk a termik szelet, amit a kifüggesztett meteorológia előre meg is jósolt. Mondjuk én nem vagyok ide valósi, de az elmúlt 6 év alatt még soha sem jött meg a termik szél 13 óra előtt ( mert a szikláknak fel kell melegednie ). A Zsűrihajó rendkívül agilisen 13 óra körül dudálással elindult. Mi a jó alvásnak és egyéb rántott húsos kedélyfokozók következtében készen álltunk a megmérettetésre. Én szokásomhoz híven szinte a teljes harci hacukát felvettem, mert hideg a víz, bár a nap rettentő erővel sugárzott. A szél szépen leterjedt, de nagyon hideg volt. A hajóhoz érve a német szomszédaink megjegyezték, hogy nagyot invesztáltunk a vitorlába. Mondom a Zolinak, hogy ezek már át is néztek mindent a hajón míg mi aludtunk. Összeraktuk a maradékot és nekivágtunk a zsűrihajó becserkészésének. Nem siettünk még is az elsők között indultunk neki. A ELAN Expressek voltak elöl, biztos unatkoztak.

flotta

A szél éppen deckkenülős volt, ami már nagy szerencse, hogy legalább ennyire fújt. Mire felértünk már rakták a pályát. A távolban volt még egy pár KZV, akik úgy nézett ki nem érnek oda.

rajt

Már korábban felfigyeltem rá, hogy valamiért nem látják meg a lee rajtot, mindig a zsűrihajónál próbálkoznak. A szél elfordult és talán még egy kicsit erősödött is. Nagyon komoly lee rajt alakult ki, hogy szinte vissza sem tudtunk volna menni a zsűrihajóhoz csak hátszélbe. Mondom a Zolinak jó helyünk lesz itt a rajtbójánál. Addig mesterkedtünk míg a közelünkből eltűnt mindenki és már esélyük sem volt felkreuzolni. Mi raumban csorogva vártuk az idő múlását, így indítani és a bóját elérni is egyszerűbb volt. A lövés előtti pillanatban bal csapáson raumos sebességgel száguldottunk a bója mellett és az órán szerinti időben feldobva a hajó orrát, hatalmas sebességgel vágtunk neki a távnak, úgy éreztem senki nem lehet ránk veszélyes. Tisztán a mezőny fölött 50 méterrel harsogtunk a bójára. Egyetlen cél volt, hogy mi vegyük elsőnek a kreuzbóját, ez végül nem sikerült, mert a Hotho vezette hajó a vonal felénél kifordulva rajtolt és még ő is fordulás nélkül érte el a kreuzbóját. Nekünk egy kicsit a végén ejtegetni kellett, ezért tudott kibújni elénk a másik hajó. A terelőre menet lemaradtunk 1...2 métert, de ez nem zavart sőt kellett a manőverekhez. A terelőnél ők halzoltak, mi mentünk tovább pillangózva és jónak tűnt a bója iránya is. Pár perc múlva terepszemlét tartva konstatáltuk, hogy nem a rajtbója mellé teszik le a lee bóját, hanem a zsűrihajó felé, hogy ne zavarja a többi rajtoló hajót, így áthalzultunk, de visszacsúsztunk a 4...5. helyre. Mi húztuk a hegyet, mely a termikben mindig egy stabil pont és el is fordult a szél a hegy felé, de sajnos leállt, így hiába voltunk feljebb alul még fújt valameddig a szél, ott szépen sorba kicsúsztak. A szél hirtelen teljesen leállt és kezdte nagyon meggyötörni a versenyzőket, így hangos ordítással ( abbahagyni ! ) jelezték a rendezőknek, hogy ezt nem kellene erőltetni. Rettentő káosz alakult ki, de nem kellett sokáig várni a felmentő 3 lövésre. A futam érvénytelen zászló mellé lassan odakerül az összes osztály zászlója. Mivel már jó belecsúsztunk a délutánba és a szél is visszavonult, így erre a napra befejeztük.


balraát


Bleerajt

trajt

Természetesen, hogy az már lenni szokott 1...2 órával később gyönyörű szeles idő alakult, sőt hajnalban is mikor az egészségügyi sétámat tettem, akkor is remek idő volt. Én a helyükben, ahogy szokott reggel 7-es rajttal csináltam volna kb. 2 futamot utána a parton lehetett volna pihenni délutánig, de nem ez történt. Nagyon ráérősen, mintha az egész hét még a mienk lenne ( pedig csak 2 napunk volt a 7 futamra ( lehet, hogy 6 futam, mert szóban mást mondtak, mint ami le volt írva ).

klub

Délutánra menetrend szerint megjött a termik szél, most azért már egy kicsivel előbb elindultak és tanulva az előző napi nagy lemaradásokból vontával közelítettük meg helyszínt. A pálya most kb. 2 km-rel északabbra került, mint előző nap, hogy ha esetleg csökken a szélerő, tovább kitartson.

rajta

Az első rajtot jól kaptuk el mindenkitől zavartalanul tudtunk menni és csinálni a taktikánkat, ami a hegy felől végződött és onnan rohantunk rá a kreuz bójára. Az első kreuzban ez olyan jól sikerült, hogy elsőnek vettük a bóját. Gondolom mekkora megdöbbenés lehetett az ellenfeleknek, ha nekünk is az volt :-)))). A terelő már hátszeles volt a hegy felől lejövő frissüléseknek köszönhetően. Valamiért nem halzoltunk meg rögtön a terelőnél, így vesztettünk pár helyet.

terelő

Nagy lelkesedéssel vettettük bele magunkat a második körbe. Megint mi értük fel elsőnek, mert valamiért nem érezték, hogy a hegy segít és magához csavarja a szelet ( bár minden éveben így volt ). Hátszélben megint megettek, de minimális hátránnyal sikerült fordulnunk. A szokásos taktikánkkal haladtunk, de egy pillanatra átlegyezett a másik oldalra, így csak másodikként fordultunk nagyon szorosan. A terelő alatt gondolták, hogy elrohannak felettünk és erőteljes lúvolással és üvöltve a teljes rokonság felsorolásával próbáltam gátat szabni a folyamatnak ( együtt üvöltöztünk ). Hivatkozott mindenre a fazon ésszerű menetirány, meg elmennek a többiek, erre barátom előbb kellett volna gondolni. Meghalzoltunk és próbáltuk a nyugalmunkat és az irányt visszanyerni. A lee bójánál 3. hely nézett ki igen szoros helyzetben. A végső pillanatig kitartva és jó előre egyeztetve Zolival a teendőket, meghalzoltunk és a mögöttünk jövőt megleptük ?, vajon mire gondolt elmegyünk még hajókázni ?

A halzolás jó sikerül jó iramban tudtuk becsévélni a köteleket is. A szél annyit fordult, hogy a raumos, félszeles befutót még kreuzolva sem tudtuk teljesíteni, a bójánál még fel kellett igazítani, hogy be tudjunk futni. A negyedik hajó a mi zavart szelünkben jött így már nem volt veszélyes a helyezésünkre. Nagyon boldogok voltunk a 3. helyezésünknek és megerősített minket a tavaly az élbolyban tesztelt hegy alatti taktika helyességében.

befutó

A második rajtot is jól kaptuk el picit elmentünk balra, majd a hegy alá, ahogy szoktuk. Megint elsőként értünk fel a bójához és reménykedtünk, hogy a mi pályánkra kirendelt fotós értékeli a teljesítményünket egy pár remek fotóval. Meg is jegyeztük ,hogy amióta nem fotózunk és videózunk sokkal jobb eredményeket érünk el. A második hátszél vége felé ismét megtalált a barátunk és elkezdett takargatni. Több sem kellett azonnal meghalzoltunk és neki rontottunk jobb csapáson, így kénytelen volt kitérni majd heves mutogatásba és magyarázkodásba kezdett, hogy elmennek a többiek. Talán egy kicsit jobban kiszorítottuk, mint kellett volna, mert mi is lemaradtunk egy kicsit. A harmadik körben már csak másodiknak értünk fel, de kedves barátunk szerencsére hátra vágta magát, így nem zavart minket. Az eleje szétrázódott, így viszonylagos nyugalomban haladtunk hátszélben és a befutóra is. Itt még jobban örültünk a 2. helyünknek, mint az előbb a harmadiknak.

rajti

A harmadik futam hasonlóan zajlott, a szél frissült, hogy még lógásra is alkalmas volt. A Hotho mester a befutó félszeles szakaszban gondolt előzésre, de ehhez szerencsére elég kevés volt, hogy üvöltött. Fölénk nem tudott jönni, mert nagyon éles volt a menet alattunk meg hiába próbálta átpréselni magát maximum fél hajóhosszig sikerült aztán összeesett a vitorlája, így behúztuk a 2. második helyet. Mentünk volna kifele, de többen elmentek a zsűrihajó felé és ott maradtak. Az elmenőkért motoros ment. Gondoltuk ez azt jelenti, hogy lesz még egy futam, bár eléggé kifáradtunk. Természetesen minden futam után inni enni és folyóügyeket intézni kötelező.

rutan

Érdeklődve néztünk a 4. futam elé. Hasonlóan a korábbi futamokhoz az alapvető taktika az volt, hogy érjünk fel elsőnek a kreuz bójához aztán ezt annyiszor ismételjük, hogy elmegy a kedvük és végre nyerhetünk egy futamot. A rajt most nem sikerült olyan kimagaslóan, mint korábban, ezért egy kicsit tovább utaztunk a part felé és már sajnos rossz ritmusba értünk a hegy alá, így meg kellett elégednünk a 6....7. helyezéssel az első körben, de az ember fia, ha elől vitorlázik, akkor felgyorsul. Tőlünk nagyon idegen, hogy hátszélben gyorsak vagyunk, de most nem csak annak éreztük, hanem simán legyalogoltuk ( mondjuk már így 4.-re már kevésbé harcos ) a korábban irgalmatlan sebességgel hátszelező egységet és a következőt megközelítettük. A 11. körre már a többiekben is kikristályosodott, hogy a hegy alá kell menni és onnan át. Mi mindig csak megkésve, rossz ütemben tudtunk a hegy alá érkezni. Nagy előre futásról már nem lehetett szó, de azért sikerült az 5. helyre feljönni bár ez akkor egyáltalán nem tűnt túl jónak. Gondoltuk, ha még csinálnak 3 futamot, akkor alig vagyunk túl a felén és még nincs kiesőnk, tehát jól állunk. A többieknek volt 5 közeli és egy rosszabb futama is viszont volt jobb is. A nap végén 3. helyen álltunk pont egyenlőséggel a másodikkal ( neki volt futam győzelme ), a negyedik viszont csak 1 ponttal volt lemaradva. Tulajdonképpen, ha 4.-ek leszünk egy szavunk sem lehetett volna. Mire átöltöztünk és lezuhanyoztunk 8 óra múlt. A mai nap a kastélyban volt műsoros vacsora, így pihenés helyett átrohantunk a szomszéd város kastélyába. Itt ittunk ettünk jól mulattunk.

Az utolsó napra is jó szelet ígértek az előrejelzések. Az erős napsütés ezt beigazolni látszott.

Az egyik vetélytárs hajó kormányosát és Alfonsot is elvitte a mentő trombózissal valamint a mögöttünk levő hajó manchaftját berendelték dolgozni.

Az ötödik futamra is délután került sor hosszú vontázás most még közelebb a hegyhez. Legalább nekik is ismeretlen terep. Ebben a benn kucorgósban eddig nem volt jó tapasztalatunk. A rajt jónak mondható volt bár a hajó alig mentek. Mi feligazítottunk a hegy felé, mert nagy csíkokban jött a viszonylag erős szél. A nagy vetélytársunk a kis szeles menő, aki többször akaszkodott velünk feleslegesen össze, vezetett, a másik csapat, akinek két első hely is sikerült a második, mi 3....4 helyen. Így fordultunk a hátszélnek már nem mondható nekem raum, a mellettem álló hajó még pillangózik hosszasan, de addigra már felcsúszunk a második helyre. Gyors számolgatás meg lesz így a második hely. A lee bója előtt már kezdjük utólérni az elsőt, jól megközelítjük, de felnézve már hátszélben jönnek velünk szemben, pedig azt nekünk kéne. A két ellentétes irányú szél pont a pályán csapott össze, így egy szélmentes zóna alakult ki. Érvénytelenítik a futamot. Esőn jön a szemközti hegyekből. Sajnos, ha sziklák lehűlnek és más hatás nem érvényesül nem lesz szél.

Haza vontázunk. Egyből a daruhoz mennénk, de egy hajó állja az utunkat, nem daruznak ki lehet még futam. Nem hiszem el de hát nem futhatunk el,, ha már ilyen jól állunk. Megkérdezzük teljes a tanácstalanság. Várunk. Egy órával később lefújják, végre kidaruzhatunk. Mosogatás és szöszögés sorba mi is beállunk ezzel kiváltjuk az elégedetlenséget. Kivisszük és szétszedjük a hajót. Nehezen áll össze a menetkésszé. Lassan díjkiosztó. Zuhanyzás, öltözés. Kiderül, hogy nincs kieső, így a két futam győzelemmel álló páros negyedik lesz, mi másodikak és a holtversenyes párunk a kórházból nyeri a versenyt. A rendezők még az utolsó nap is emlegették a balcsapásos ( pont időbeni )rajtunkat és megállítottak, hogy gratuláljanak :-)))))))))))))).


11


12


13


15


17


.

               

 

 

 

Magyar Kielzugvogel Flotta Egyesület 2660 Balassagyarmat, Hétvezér u. 20. kzv@t-online.hu www.kzvbelo.hu